Egyiptomi fajansz amulettek,ékszerek

// A szimbólum, úgy látszik, elrejti azt, amit kimond, és kimondja azt, amit elrejt. //

" A képnyelv megértésén múlik az egész õskori ember, az egész õskori emberiség és az egész õskor megértése. Aki az õskor írott emlékeiben, a képekben mindössze költõi túlzást lát, fölösleges szépítést vagy talán gyermeki kedély megnyilatkozását, annak helyzete reménytelen. Az õskori emberbõl az megérteni semmit sem fog és nem tud. S aki még ehhez feltételezi, hogy a történeti kor absztrakt és száraz nyelve a képnyelvnél tökéletesebb és a mai embernek a képnyelvhez le kell ereszkednie, az a helyzetet fordítva látja és éppen azt nem tudja felfogni, ami itt a döntõ. ."
 Hamvas Béla : Scientia sacra -  Az õskori emberiség szellemi hagyománya

  Napkorong - Aton - Tum 

A természeti istenek között a legfontosabb a Nap, mely különbözõ neveken és megjelenési formákban szerepel. A reggeli Nap a szent skarabeusz bogár - Kefher -, a déli Nap a sólyomfejû Re, este Atumnak nevezik. Az éjszakai Napnak kos feje van. A napisten bárkán utazza be naponta az égboltot, hajójat
"milliók bárkája" néven emlegették. Minden egyiptomi azt remélte, hogy halála után beszÃllhat az isteni bÃrkÃba, mely éjszakÃnként végighaladt a halottak birodalmÃn." (KÃkosy LÃszló)

"Tum napisten vagyok, egyúttal Khepra is
Az örök változás istene,
Ki anyjának Nutnak méhében rejtezve
Saját testét formálta, saját csontjait faragta ki."
/részlet az egyiptomi halottaskönyvbõl /ford. Bánfalvi András/

  Kanopusz edenyek

Ezek az edények tartalmazták és egyben védelmezték az elhunyt belsõ szerveit. Az ember fej alakú / Imseti / edényben helyezték el a májat. A sólyom fejû / Qebechseneuf / edény tartalmazta a beleket. A sakál fejû / Duamutef / edényben a  gyomor volt  és végül  a negyedik a páviï¿án fejû edény / Hapi / védelmezte az elhunyt tüdejét. A négy istenség egyben  a fõ égtájakat is reprezentálta és a szarkofág négy sarkán voltak elhelyezve.

  Hórusz négy fia

Õk segitették az elhunyt utazását az alvilágon keresztül és védelmezték a kanopusz edényeket amikbe a halott belsõ szerveit helyezték a mumifikálás során. Az õ fejüket mintázták a kanopusz edények fedeleire. A négy égtáj és a szarkofág négy sarkának õrzõi.
Duamutef a sakál fejjel ábrázolt istenség a keleti égtáj õrzõje.
Qebechseneuf a sólyom fejû istenség a nyugati égtáj õrzõje.
Hapi a pávián fejû istenség az északi irány védelmezõje.
Imseti az ember fejjel ábrázolt istenség a déli égtáj õrzõje.

  Senet táblajáték
Az õsi táblajátékok közül a legrégebbi, ami az ásatások során napvilágra került, a Senet táblajáték, circa ie.3500 és ie. 3100-bõ½l. A 'Senet' név az õsi egyiptomi 'zn.t', késõbb 'sn.t' szóból ered, jelentése "átlépés". A játék teljes neve: "zn.t n.t H'b" volt, ami magyarul: "az átlépés játéka". Kétféle használatát ismerjük, az egyik az általános, vagyis szórakozásképpen, a másik változat a vallási, spirituális, amit feltehetõen egyedül játszottak. Hitük szerint a sikeres játékos élvezhette Egyiptom legfõbb isteneinek - Ra, Thoth, és Ozirisz - valamint a táblán lévõ harminc ház /négyzet/ urainak védelmét. Senet táblát gyakran helyeztek el a sirban más védelmezõ tárgyakkal együtt, hogy segitsék az elhunyt biztonságos utazását az alvilágon keresztül. A játék több helyen utal a Halottak Könyve XVII.-ik fejezetére, ami igy kezdõdik:

" Hogy beléphessen az Alvilágba s kijuthasson onnan
Itt kezdõdnek  a hódolat himnuszai, melyek akkor mondandók el, mikor az elhunyt, miután megvált testétõl, belép a dicsõséges Alvilágba a gyönyörû Amentibe;
akkor mondandók el, midõn kilép a nappal teljes világosságába és bármely tetszõleges forma felöltésére képessé válik.
Ezután Senet játékkal múlathatja az idõt egy csarnokban ülve, vagy eleven lélekként hosszú utazásokat tehet."
/Bánfalvi András/


Senet tábla

  Mehen - Kigyó isten

A kigyó formájú egyiptomi isten, Mehen, legfõbb szerepe, hogy Rá  napistent védelmezze ellenségeivel szemben oly módon, hogy köré tekeredik. Mint "testõr" az elhunyt szoros kapcsolatát szimbolizálja a napistennel, Rá-val. A halott, a kigyó-isten hátán halad Rá felé. A táblajáték az Ó birodalomban kapta nevét és feltekeredett kigyó formáját. Többen is játszhatták egyszerre, ellentétben a többi õsi egyiptomi játékkal /Senet, Kutyák és Sakálok /.

 

   Sziv amulett

A sziv skarabeuszt a korai idõszakokban sziv alakú edényként formázták meg. Az egyik oldalára skarabeuszt festettek, másik oldalára hieroglif szöveget véstek a Halottak Könyvébõl vett 30-adik "mondást".
Késõbb már skarabeusz formát készitettek, amelynek talpára ugyan ez a szöveg került. Ezt az amulettet a halott szive fölé helyezték, igy Ozirisz és Rá védelme alá került az elhunyt. A mumifikálás során eltávolitott szivet helyettesitették vele. Másik elnevezése: Kheperu - jelentése: újra született - "Õ, aki görgeti".

 

   Bast - Bastet     Shekmet

 Bast, vagy ahogy késõbb nevezték, Bastet - õsi szolár, mésrészrõl a háború istennõjeként tisztelték a 2. dinasztia idejétõl. Helyi istenség volt egy Bubastis ( Tell Bast, Per-Bast ) nevû városban, amit róla neveztek el. A tiszteletére rendezett ünnepségeket minden év áprilisában tartották. Rendszerint macska vagy oroszlán fejû nõként ábrázolták kettõs természete miatt -  a szelid és a harcias - amikor macska fejjel ábrázolták a holddal hozták kapcsolatba, oroszlán fejû változatát a napfénnyel. Védelmezõ istennõje volt az otthonnak, tûznekés az állapotos asszonyoknak. Az egyik mitosz szerint Izisz lelkének a megszemélyesitõje. A "Kelet asszonyának" is nevezték, ellentétes párját az oroszlánfejû harcias Sekhmet -et pedig a "Nyugat asszonyának".

    Hórusz    

A Hórusz név egy összetett elnevezése több istenségnek. A legismertebb az "Ifjabb Hórusz" (Heru-sa-Aset) Izisz gyermeke, aki, apja Ozirisz halála után fogant. A Hórusz istenségek közül a legöregebbet "Idõsebb
Hórusz"- nak nevezték. Ebben a nagyon õsi formájában Hórusz szintén teremtõ isten, a sólyom, aki az idõ õsi kezdeteibõl emelkedett ki. Felsõ Egyiptom, fáraók elötti vezetõi "shemsu-Heru"-nak vagyis "Hórusz követõi"-nek vallották magukat. Városa Letopolis volt. A Hórusz ábrázolások madárként vagy sólyom fejû emberként jelenitik meg. A NAP és a HOLD istenségeként tisztelték

  Keselyû istenõ 

Nekhbet (Nekhebet, Nechbet) a keselyû istennõ a predinasztikus idõkbõl származik, eredetileg - Nekhb - város védelmezõje volt, neve is innen származik. Amulettként az anyák és gyermekeik, tágabban egész felsõ Egyiptom védelmére használták. Gyakran ábrázolták óvón kitárt szárnyakkal, karmai között a "Shem" szimbólummal, ami a végtelent jelképezte. Több volt mint csak egy istennõ, õ maga volt Egyiptom földjének egyik fele.

 

  Ibisz madár  Thot isten

Thoth  (Djehuti, Tehuty, Khemenu ura) - az õsi egyiptomi istenek között az egyik legfontosabb, mivel a hieroglifák, azaz az irás megalkotója, igy õ a szent tudás és bölcsesség közvetitõje. Több formája is ismeretes - elsõsorban Ibisz-fejjel és ember testtel ábrázolták amint palettát és tollat tart a kezében, de gyakran pávián és ibisz madár formájában is megjelentették. Hermopoliszban (Khnumu), teremtõ istenként tisztelték, aki "megszülte" a világ tojást. A 365 napos naptár megalkotása is hozzá fûzõdik.
Mágikus ereje hatalmas volt, amit az úgy nevezett "Thot könyvében" irta meg saját kezûleg, - s aki ezt elolvassa, az megszerzi általa a mágikus erõt  - igy meséltik az egyiptomiak.
Thot-ról bõvebben itt lehet olvasni.

   Hórusz (Udjat) szem 

A "Hórusz Szeme"  igen jelentõs szakrális szimbólum az õsi Egyiptomból.
Hórusz a  nap És az Ég sólyomfejjel Ábrázolt  istene, akit az Életerõvel, egészséggel és az Újjászületéssel hozhatunk kapcsolatba . õ volt Osiris és Isis fia, világos jobb szeme a napot, a sötét bal pedig a holdat képviselte.  Az Egyiptomi mítosz szerint Seth, Hórusz testvére, megölte Oziriszt. Hórusz harcba szállt Seth-el, hogy megtorolja  a gyilkosságot de a küzdelemben elvesztette a bal szemét. Thoth, a varázslat  És a hold istene, arra használta a hatalmát, hogy újra összerakta a szemét majd visszaadta neki. így a Hórusz szem az õ hatalmának a szimbóluma is, a védelem és bölcsesség amulettje, jelképezi még, képességeinket a tisztaságra és az igazlátásra. 

   Skarabeusz  

A skarabeuszt szentként tisztelték az egyiptomiak, a halhatatlanság egyik szimbólumának tekintették. Mivel a skarabeusz bogár a golyóvá görgetett ürülékbe helyezi a petéit, életciklusában meglátták a nap, mindennapos újjászületésének folytonosságát.
Az õsi nap-isten, Khepri, úgy  gondolta, hogy egy óriás skarabeusz bogár görgeti maga elõtt a napot, keresztül a mennybolton. A skarabeusz szintén szimbóluma volt a végtelen, hallhatatlan emberi léleknek. Ezért gyakorta jelenik meg kitárt szárnyakkal is a temetési szertartások alkalmával.

   Ankh

Az ankh jel az egyik legerõteljesebb szimbólum, amit amulettként viseltek az õsi Egyiptomban. Az eredete homályba veszett, de sokféle elképzelés  született azóta is róla, ám a jelentése biztos - "az élet kulcsa".  A jel gyakran jelenik meg a fõbb egyiptomi istenek kezében. A fáraók a tudás és az öröklét jelképeként viselték. Az univerzum életet adó és azt fenntartó erõit szimbolizálja, a vizet és a levegõt. Az 'ankh' hieroglifit a Nílus kulcsinak is nevezték az  ie. 4. évezred elején.

   Djed oszlop    Ozirisz

A Djed oszlop a stabilitás, állandóság szimbóluma is Osiris hátgerincével hozzák kapcsolatba. Az oszlop felállításának ünnepsége az õ feltámadásának, újjászületésének szimbóluma. Temetési rituáléknál elõsegítette a halott test átalakulását spirituális formájába. Amulettként ezen tulajdonságok elõhívására és megõrzésére viselték.
„Emelkedj fel, ó Osiris!
Gerinced most a tied,
a mozdulatlan szívû isten!
Nyakadba erõ és szilárdság költözött,
Lépj fel trónusodra, ó Osiris!"    /Halottak Könyve  155.fejezet/

  Tjet hurok   Izisz istennõ

Tjet - általában vörös színû amulett és Ízisz vérével hozzák kapcsolatba. Eredete nem tisztázott, de formája miatt az Ankh-al lehet kapcsolatban. Emiatt Ízisz kulcsának is mondják. Leggyakrabban féldrágakõbõl késztették, karneolból vagy jáspisból, de vörös üvegbõl is találtak példányokat. Amulettként viselték mágikus ereje miatt. Kapcsolatba hozható az újjászületéssel és az örökléttel.

Ízisz (Aset-Eset) - jelentése "trónus". Egyiptomi univerzális anya istennõ. Geb-nek (a föld istene) és Nut-nak (az égbolt istennõje) gyermeke. Nõvére és hitvese Ozirisznak és Hórusz anyja.
Emberi alakban ábrázolták, koronaként trónt vagy tehén szarvak közé helyezett napkorongot viselt,
 idõnként szét tárt szárnyú keselyû övezte a fejét. Szimbóluma a Tjet hurok v. csomó. Kultusza egész Egyiptomra kiterjedt, de legnépszerûbb Giza és Behbeit el-Hagar-ban (Nilus delta) volt. A késõbbiekben
 a Görög -római világban is fontos szerepet játszott.

  Hippo  Tawaret-Thoueris

más néven Taweret, a védelmezõ isten szerepét töltötte be, hasonlatosan ahhoz ahogy az anya víziló védelmezi a borját, így, mint szimbólum a gyerekeket óvta. Gyakran ábrázolták "sha" hieroglifával vagy az "ankh" jellel. õ segédkezett a nõk vajúdásánál és elijesztette az ártó démonokat. Mint amulett az újjászületés és megújulás jelképe.

   Lótusz virág

A nap, a teremtés és az újjászületés szimbóluma, mivel a virág éjszaka becsukódik és lesüllyed, virradatkor pedig kiemelkedik és újra kinyílik. A teremtés-történet szerint egy óriás liliom emelkedett ki a zavaros õsvízbõl az idõk kezdetén. Maga a nap ebbõl a virágból emelkedett ki az elsõ napon.
A Hermopolisz-i teremtés-történetben a Nap isten, aki önmagát alkotta meg, a lótuszvirág szirmai közül emelkedett ki, mint 'Ra'. így a lótuszvirág  kiemelkedi szerepet játszott az egyiptomi kultúrában - felsõ Egyiptom szimbólumává vált.

   "Ba" lélek madár 

A "ba" szó az egyiptomi nyelvben a halott lelkét /v. életenergia/ jelentette és emberfeji madár  formájában ábrázolták a sir falát borító festményeken. Az  egyiptomiak hite szerint a halál utáni életben következett be a lélek és a test végsõ egyesülése.  A halott lelke madár formájában nappal fel szállt Rá-hoz és éjszakánként visszatért a sírba "meglátogatni", azaz újra összekapcsolódni saját régi testével. Ezáltal a halott mumifikált teste spirituálisan élõ maradt. Az egyiptomiak számára nagyon fontos volt, hogy az elhunyt 'ba'-ja szabadon mozoghasson a sírból ki, és oda szabadon térhessen vissza. Amennyiben, ebben a szabad mozgásában meggátolták, így a halott 'szelleme - lelke' megsemmisült.

   Was scepter - "Was" jogar

A 'Was'- uralkodói jogar (hosszi bot) jelentõs szimbólum volt, az erõ és uralom fizikai jelképeként fáraók kezében jelenik meg. Amulettként is ezeknek a tulajdonságoknak a felébresztésére és megtartására viselték. A markolat Set-et ábrázolja fekete kutya-fej formájában, a jogar alsó felén gyakran egy "shen " jel található, ami a végtelent szimbolizálja.

 

  Béka ( Heket )
Heket - béka-istenség  A gyermekszületés mágikus védelmét szolgálta, béka  formájában ábrázolták, vagy mint nõi alakot, béka fejjel. Amuletteken minden esetben béka formájában jelenítették meg. Állapotos asszonyok gyakran viselték védelemként a terhesség ideje alatt.
A bábát "Heket szolgájának" nevezték


  Sündisznó amulett

A sündisznó amulettek története messze vissza nyúlik az õsi Egyiptom történetében. Népszerûségét azonban az Új birodalomban érte el. Az újjászületés szimbólumaként tisztelték. Hogy mire használták, még nem teljesen tisztázott. Feltehetõen az elhunytat védelmezte.

  Bennu (Fõnix) madár

Az egyiptomi teremtésmítosz szerint a Benu madár az életesszenciát (heké½) egy távoli, mágikus forrásból hozta el a világba. E forrás a "Tûz szigete" , a sosem szûnõ fény helye a világ határain túl, ahol az istenek születnek és megújulnak, s ahonnan a világba küldik õket. Ebbõl a világból a Phoenix a fõ hírhozó. Az élet üzenetét hozta el Heliopoliszba, a föld szimbolikus középpontjába.
A "Gyõzedelmes lélek szövegében" ezt olvashatjuk:

" A Tûz szigetérõl jöttem, megtöltve testemet Heké-vel,
hasonlóan ' ama madárhoz ' , aki jött és megtöltötte
a világot azzal, amit ez addig nem ismert. "

A Bennu madár az élet jelképe: azt az állandó isteni erõt ábrázolja, amely az élet valamennyi megnyilvánulásának elõfeltétele.  (önteremtés)
(Pressing Lajos)